Azt hiszem amúgy, hogy egy Tábor leghasználhatóbb mércéje az, hogy mennyire, mekkora-részben tud átlógni az Időtlen Pillanatba.
Mert, mint minden igazi ünnep, ez is erre való.
És ugyanúgy üres az a tábor, ami a szervezők feláldozásával megteremti a varrás nélküli misztériumjátékot, de a végén nem tudsz felsorolni senkit személyesen, akivel valóban kialakult vagy megünneplődött volna az összetartozás tudata; mint az, amelyik hagyja a Mítoszt és a Jelentést a kedélyes sörözgetés vagy épp a Rettenetes Körülmények hátterébe mosódni.
